Archivum

2019.

XIV. Évfolyam 1. Szám - 2019. március

XIV. Évfolyam 2. Szám - 2019. június

XIV. Évfolyam 3. Szám - 2019. szeptember

2018.

XIII. Évfolyam 1. Szám - 2018. március

XIII. Évfolyam 2. Szám - 2018. június

XIII. Évfolyam 3. Szám - 2018. szeptember

XIII. Évfolyam 4. Szám - 2018. december

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

XII. Évfolyam 4. Szám - 2017. december

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

Molnár Dóra:

Mérföldkövek a brit kiberbiztonság fejlődésében II. Intézkedések és a szervezeti keretek kiépülése

Absztrakt

A tanulmány második része – építve az első részben ismertetett elméleti keretekre – azon kormányzati kereteket és intézkedéseket ismerteti, amelyeket az Egyesült Királyság az elmúlt években alakított ki kiberbiztonságának megteremtése érdekében. E körben kiemelendő a kiberbiztonsági csúcsszervként működő Nemzeti Kiberbiztonsági Központ, amely segítségével összefogják és központilag menedzselik a kiberincidensek megelőzésének és kezelésének teljes spektrumú feladatrendszerét. S bár az eredmények valóban impozánsak, azonban további biztonságnövelő intézkedések megtétele szükséges a teljes körű védelem megteremtése érdekében. Különösen igaz ez a kritikus infrastruktúra intézményei által használt rendszerekre, amelyek sérülékenysége még mindig elég magas – s ezt a 2017. évi kibertámadások is igazolják. Azonban az Egyesült Királyság a lehető legjobb úton halad ahhoz, hogy világvezető kiberállamként bármilyen kibertámadással és támadóval képes legyen felvenni a versenyt. „A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Egyed István Posztdoktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.”

The second part of the study –building on the theoretical framework described in the first part – reviews the governmental frameworks and measures that the United Kingdom has formed and adopted in the past few years to create its own cybersecurity. In this context, the National Cyber Security Centre as the main hub is to be emphasized, with the help of which all of the tasks concerning prevention and management of cyber incidents are joined together and centrally managed. Although the achievements are really imposing, further security building measures have to be taken to fully build the defence of the country. It is specifically true for the systems used by the institutions of the critical national infrastructure as their vulnerability is still too high – as proved by the cyberattacks against the UK in 2017. However, the United Kingdom as a leading cyber nation is on the best way to fight successfully against any kind of cyberattack or attacker. „The work was created in commission of the National University of Public Service under the priority project KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 titled „Public Service Development Establishing Good Governance” in (the) István Egyed Postdoctoral Program.”

Kulcsszavak: kiberbiztonság, Egyesült Királyság, Nemzeti Kiberbiztonsági Központ ~ cyber security, United Kingdom, National Cyber Security Centre

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz