Archivum

2019.

XIV. Évfolyam 1. Szám - 2019. március

XIV. Évfolyam 2. Szám - 2019. június

XIV. Évfolyam 3. Szám - 2019. szeptember

2018.

XIII. Évfolyam 1. Szám - 2018. március

XIII. Évfolyam 2. Szám - 2018. június

XIII. Évfolyam 3. Szám - 2018. szeptember

XIII. Évfolyam 4. Szám - 2018. december

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

XII. Évfolyam 4. Szám - 2017. december

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

Berek Lajos; Szabolcsi Róbert; Vass Attila:

The splitting of an energy system

Absztrakt

Az energetikai rendszer összekapcsolása messzemenőkig az emberiség egyik legnagyobb vívmánya. A folyamatos fejlesztéseknek hála 1880-ban vette kezdetét a villamos hálózat kiépítése a világon. Az európai hálózat növekedését elsősorban a két nagy világégés gátolta. Azonban annak végével és a vasfüggöny megszűnésével a rendszer elérte jelenlegi állapotát. A következő nagy lépés az Európát Észak-Afrikával valamint az Arab-félszigettel összekötő interkontinentális hálózat elkészítése jelentené. Jelen koncepció alapján ez a megvalósulás 2020-ra valósulhat meg. Az így megépülő architektúra jóval rugalmasabb, stabilabb több tartalékot tartalmazna, mint a korábbi hálózaté. Az Észak-Afrikai területek jóval magasabb lefedettséggel rendelkeznének, mint jelenleg ami részben növelné az ellátás biztonságát és olcsóbbá tenné a villamos energiát is. Azonban a nagyobb kiterjedés potenciálisan nagyobb támadási felületet is jelentene az Európán kívüli területek felől. Ezért egy olyan szigetekre bontás szükséges mely megvalósulása esetén a hálózat nem áll le teljesen, hanem adott területekre válik szét. Az így kialakult kisebb mikrogridek önműködően tartják fenn magukat egészen az újbóli szinkronizációig.

Connecting the energy system to far is one of the greatest achievements of mankind. Thanks to continuous developments in 1880, the construction of the electric network in the world began. The growth of the European network was primarily hampered by the two major world fires. However, with its end and the end of the Iron Curtain, the system has reached its present state. The next big step would be to create an intercontinental system linking Europe with North Africa and the Arabian Peninsula. Based on this concept, this realization can take place by 2020. The system thus built would be much more flexible and stable than more reserves than the previous network. North African areas would have a much higher coverage than at present, which would partially increase security of supply and make electricity more expensive. However, the larger extent would potentially be a greater attack area than non-European areas. Therefore, an exploration of islands is necessary, in which case the network will not be completely disrupted but will break up into specific areas. The micro grids thus formed are self-sustaining until they are re-synchronized.

Kulcsszavak: Energetika, felosztás, energia szigetek, kritikus infrastruktúra, védelmi stratégiák ~ Energetics, splitting, energy islands, critical infrastructure, defence strategies

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz