Archivum

2018.

XIII. Évfolyam 1. Szám - 2018. március

XIII. Évfolyam 2. Szám - 2018. június

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

XII. Évfolyam 4. Szám - 2017. december

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

Papp Bendegúz:

A japán katasztrófavédelem értékelése I.: Az ország bemutatása és a védekezés történelmi előzményei

Absztrakt

A japán katasztrófavédelem kifejezés hallatán elsősorban a fukushimai katasztrófa juthat az eszünkbe, ez az esemény irányította ugyanis rá a világ figyelmét a kelet-ázsiai katasztrófavédelem kiemelt feladataira, illetve a globális együttműködés fontosságára. A közhiedelemben, illetve laikus körökben is a japán rendszer egy jól működő, precíz és pontos szervezet, mely sikeresen küzd meg mind a természet, mind a civilizáció okozta veszélyhelyzetekkel. Ám a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. A japán szervezet elemzésével a rendszer fejleszthetősége mellett Magyarország is levonhatja a tanulságokat. Jelen tanulmány az első fele egy mélyebb, kiterjedtebb elemzésnek, mely földrajzi bevezetésből, a releváns katasztrófatípusok bemutatásából és a katasztrófavédelem történelmi előzményeiből áll. Ez az elméleti bevezető nélkülözhetetlen a japán veszélyhelyzet-kezelés megértéséhez és értékeléséhez.

When hearing the phrase Japanese disaster management, the 2011 Tōhoku earthquake and tsunami may come to one’s mind. Namely, this event draw the world’s attention to the priorities of East Asian disaster management, as well as to global cooperation in this area. In popular belief, Japanese disaster prevention is a successful organization which can tackle both natural and technological emergencies. However, the situation is much more nuanced. Through analyzing the structure of Japanese disaster management, the system can be improved and also we can draw helpful conclusions for Hungary. This paper is the first part of a deeper analysis; it contains a geographical introduction, the presentation of relevant disaster types, and the historical antecedent of Japanese disaster management. This theoretical approach is needed for a deeper understanding of the emergency management system of Japan.

Kulcsszavak: Japán, földrajz, katasztrófatípusok, történelem ~ Japan, geography, disaster types, history

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz