Kóródi Gyula (ZMNE) |
Absztrakt A szerző bemutatja a digitális katona sérülésének megelőzését, a sebesültek hátraszállításának és korai kezelésének vezérelveit, az élettani paramétek folyamatos-, vezeték nélküli követését, a tudás-kivetítés és eszköz kihelyezés lehetőségeit. Igazolja a tele-mentorált újraélesztés hatékonyságát, a trauma szisztéma evakuációs rendszerét. The author demonstrates the prevention of injuries of the digital warfighter, the guidelines of evacuation and early treatment, the on-line and wireless controll of physiological parameters, the possibilities of equipment- and knowledge projection. He verifies the effectiveness of the tele-mentored reanimation and evacuation trauma system. Kulcsszavak: digitális katona, tudás-kivetítés, kockázat-menedzsment, trauma-szisztéma ~ digital warfighter, knowledge projection, risk management, trauma system
A 21-ik század digitális harcmezején számtalan korszerű eszköz áll rendelkezésre, ami harcolók ellenében bevethető. A honvédorvos feladata ezzel szemben az élő erő védelmét szolgáló lehetőségek kutatása, így azokat a módszereket igyekszem bemutatni melyekkel az egészségügyi biztosítás ellensúlyozni képes harcoló bajtársaink extrém veszélyeztetettségét. A megoldandó probléma három pilléren nyugszik: Ki kell dolgozni egy olyan módszert, mely alkalmas a sérülések jeleneleginél hatékonyabb megelőzésére, fokozni kell a sebesültek evakuációs rendszerének hatásfokát, végül szakszerű- és a nemzetközi standardoknak megfelelő kezelést kell biztosítani valamennyi bajtársunk teljes ellátása során. Mindhárom kérdésre az egészségügyi informatika adja meg a választ. A védőeszközök teljes arzenáljának ismertetése meghaladná kompetenciámat, ezért a harcolók biológiai paraméterivel foglalkozom. Ez ugyan teljes körű védelemnek csak kicsiny szegmense, a csökkent túlélőképesség észlelése azonban életmentő információ - parancsnoknak, orvosnak egyaránt. Az élettani mutatók valós idejű-, vezeték nélküli követése megteremti a lehetőséget, hogy az egészségügyi biztosítást kiterjesszük a harcoló egységekig. Az egyik legígéretesebb fejlesztési irányt a "Smart shirt" rendszer képviseli, mely egyetlen pólóban integrálja az érzékelőket és az adatgyűjtőt.
Az így mért paramétereket a katona személyi számítógépe rögzíti, illetve továbbítja az egészségügyi központ felé. A hatékony megelőzés alapja, hogy a harcolók élettani adatai a parancsnok igényei szerint álljanak a rendelkezésére. Az egészségügyi biztosítás által szelektált adatok alapján a döntéshozó a katonai szempontokon felül követni tudja valamennyi emberének pillanatnyi terhelhetőségét és teljesítőképességét. Bajtársaink több biológiai paramétere ugyanis jelentősen befolyásolja a megsebesülés valószínűségét. Egyetlen mérésből nem vonhatunk le messzemenő következetéseket, a monitorozás azonban lehetőséget ad trendek készítésére és ha ismerjük az adott harcos élettani tűrésehatárait, képesek vagyunk észlelni kritikus állapotát és idejében kivonni a veszélyzónából. A harcolók egyes szélsőségekkel szembeni tűrő- és alkalmazkodó-képessége igen változó lehet. A bevetést megelőzően több lehetőségünk nyílik a teljesítőképesség személyre szabott vizsgálatára és a vulnerabilitás egyéni küszöb-értékeinek meghatározására. A bevetés-élettani monitor jelzi, hogy mely élettani értékek mellett válik kritikussá a katona harcértéke, így az felhasználható a csökkent bevethetőség indikátoraként. A katona biológiai szempontból azon megterhelések idején van a legnagyobb veszélyben, amikor élettani kompenzáló mechanizmusait maximálisan igénybe veszi. Csak úgy felelhet meg a harctéri igénybevétel szélsőségeinek, ha megterhelését teljesítőképességéhez igazítjuk, vagyis parancsnoka elvárásai figyelembe veszik mozgósítható tartalékait is. Így, egy objektív kockázatkezelés rendszerében egyidejűleg érvényesíthetők a harctéri követelmények és a katona biztonságának szempontjai. A sebesülést követő időszakot platina perceknek nevezzük, mert ekkor van lehetőségünk hatékony életmentő beavatkozásokra. Ezt a periódust az egészségügyi biztosítás csak vezeték nélküli jelátvitellel képes kontrollálni és a sérült leginkább bajtársai segélynyújtására számíthat. Márpedig néhány perc elégtelen agyi vérellátás olyan károsodást okoz, amit a további ellátó szinteken nem lehet orvosolni és megpecsételi a sérült életkilátásait. Hallgatóim körében felmérést végeztem azt vizsgálva, hogy javítható-e az újraélesztés hatékonysága jelen nem lévő egészségügyi szakember segítségével. A tevékenység grafikus követése a vezeték nélküli jeltovábbítást-, instrukcióim pedig az egészségügyi szolgálat utasításait szimulálták. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a "tele-mentorált" újraélesztés a légzés és a vérkeringés vonatkozásában egyaránt javította a bajtársi segély hatékonyságát.
A platina percek életmentő beavatkozásai csupán az esélyét teremtik meg annak, hogy a sérültet a végleges ellátó-helyre szállítsuk. A kiürítés során bármely mozzanat késedelmes, vagy szakszerűtlen volta meghiúsítja a hátraszállítás sikerét. A rendszert tehát elemi lépésekre bontottam és azokat a lehetőségeket vizsgáltam, melyekkel hatékonyabbá tehető az evakuáció. A katona hátoldalán elhelyezett érzékelőkkel lehetővé válik a lövedék-becsapódás detektálása. A rendszer rendkívül érzékeny: az akusztikus jel alapján a repesz és golyó okozta sérülés is elkülöníthető sőt a sérült testtáj is beazonosítható. A sérültek pozíciójának bemérésére navigációs eszköz használható, olyan szituációban ahol a GPS a pontatlan adatokat szolgáltat. Így a parancsnok a trauma pillanatában képes észlelni a sérülés tényét és a katona pontos helyzetét. A fentieken kívül óriási segítséget jelent a sérültek tetszőleges távolságból történő súlyosság szerinti osztályozása. Telemetrikus rendszerbe kapcsolt katonák adatai a hátraszállító egység számára is felhasználhatók. A sérült kézi-számítógépe alkalmas személyi kártyáján tárolt orvosi előzményének és a sérülést követő időszak élettani paramétereinek megjelenítésére. A stabilizáció során azokat a légzési- és keringési elégtelenség irányába ható tényezőket kell korrigálni, melyek percek alatt fatális kimenetelhez vezethetnek. Az adatokat az orvos szemüvegén megejelnítveve azonnal lemérhető beavatkozásainak eredményessége. Az inkubátorra emlékeztető intenzív ellátó egységben a kiürítés folyamán lehetőség nyílik a sérült optimális körülémenyek között tartására, illetve a szükséges életmető beavatkozások elvégzésére. A békeidők ellátási színvonalát csak jól szervezett evakuációs szisztéma képes megközelíteni. A hátraszállítás szempontjából fontos adatok egymáshoz rendelésével megválasztható a kiürítés legoptimálisabb szállítóeszköze és útvonala. A sérültekre, az evakuáló erőkre és az ellátási szintek kapacitására vonatkozó információk birtokában a mindenkori igények szerint szervezhető a hátraszállítás. A kórházba érkezéstől kezdve szakorvosokból álló team látja el a sérültet, felhasználva a legkorszerűbb műszereket. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a műtőbe kerülés átlagos ideje több mint 3 óra és a legtöbb sérültet ezt megelőzően elveszítjük, nyilvánvalóvá válik a korai kezelés fontossága. Ha tehát folyamatosan észleljük a meghatározó paramétereket és a szakmai protokollok szerint járunk el, hatékonyabb ellátást nyújthatunk. Így a kórházi kezelés a harctéri gyógyító munka egyenes folytatásává válik. Az informatikai hálózatba kapcsolt egészségügyi technika új lehetőségeit a koponyasérültek ellátásán keresztül szeretném illusztrálni. A sérült életkilátásait meghatározó tényezők, mint a koponyaűri nyomás és az agyi vérömlenyek - eszköz-kihelyezéssel diagnosztizálhatók. Az ultrahang, mint mobil koponyűri nyomásmérő eszközk használható jelezve az agyi vérellátást veszélyeztető állapotot. A traumás agyvérzések korai kimutatására az infravörös-közeli spektroszkópia elvén működő vérömleny detektor alkalmas - akár a segélyhely szintjén.
Spontán légzési aktivitással rendelkező sérült esetében belégzési ellenállással növelhető a koponya vénás vérének ürülése, ezáltal javítható az agyi vérátáramlás. Így az ideális oxigén-ellátás mellett, egyszerű módszerrel optimalizálható az agy vérellátása is - a kritikus prehospitális időszakban. Bármely testtáj masszív vérzésének csillapítása olyan beavatkozás, amelynek késedelemes volta megpecsételheti a sérült sorsát. A vérzéscsillapító eszközök használata a vezető harctéri halál-okot képes csökkenteni, a végtag-sérülésből kivérző katonák közel 10 %-a ugyanis megmenthető lenne önsegéy vagy bajtársi segély szintjén. A végtagi vérzést leszorító eszköz másodpercek alatt applikálható. A vérzéscsillapítást haladéktalanul követnie kell a megfelelő folyadékpótlásnak az optimális vérkeringés és vérnyomás fenntartása érdekében. A lábszárba szúrt folyadékpótló eszközzel a katona önmagának képes 500 ml sóoldatot a vérkeringésba juttatni a csontvelőn keresztül. Folyamatos adatszolgáltatás mellett valamennyi bajtársunk hadrafoghatósága nyomon követhető és prognosztizálható a tolerálható hactéri kockázat. Így a parancsnok pontosan képes felmérni a katonáitól elvárható teljesítményt és többet tehet bizonságukért. A tele-medicina központ által irányított életmentő beavatkozások lényegesen jobb hatásfokúak, ílymódon javítható az elemi életműködések fenntartása a bajtársi segély szintjén, következésképp nagyobb számú sérült érheti el az evakuációs rendszert. Az eszköz-kihelyezés és a tudás-kivetítés újabb lehetőségeit feltárva az első orvosi segélytől kezdve koherens szakmai elvek alapján kezelhetők a harctéri sérültek. A technikai eszközök miniatürizálása új perspektívát nyit a korai diagnózis számára. Az élettani paramétereinek követése megadja a lehetőséget a csökkent harcértékű bajtársak visszavonására, a sérültek gyorsabb felkutatására és hátraszállítására, valamint a magas szintű korai ellátásra. Az átfogó informatikai rendszer egészségügyi felhasználásával tehát hatékonyabbá tehető az élő erő védelme.
IRODALOM American Association for the Surgery of Trauma: Guidelines for the Acute Management of Severe Traumatic Brain Injury in Infants, Children and Adolescens;Journal of Trauma, Supplement/June 2003. Bencze B.(szerk.): Oxyiologia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979.- p.87. Brain Trauma Foundation, The American Association of Neurological Surgeons, The Joint Section on Neurotrauma and Critical Care. Washington, DC: Brain Injury Assocation, 1995 Brain Trauma Foundation, American Association of Neurological Surgeons, Joint Section of Trauma And Critical Care.: Guidelines for the management of severe traumatic brain injury Journal of Neurotrauma 2000;17:- p.451-627 Bellami-Zajtchuk: Textbook of Military Medicine, Vol 1. 1998. Brain Trauma Foundation. Guidelines for prehospital management of traumatic brain injury. New York (NY): Brain Trauma Foundation; 2000. 81 p Chance B.: HematoscopeT, Advanced Technology Applications for Combat Casualty Care 2004 ConferenceAugust 18, 2004 St. Pete Beach, Florida Eleki Z.: A magyar katonákkal szemben támasztott fizikai követelményrendszer hatásfokának vizsgálata, és az optimalizálás lehetőségei, PhD Értekezés, ZMNE, 2004. Freund B.J.: Warfighter Physiologic Status Monitoring-Initial Capability for the Future Force Warrior; Advanced Technology Applications for Combat Casualty Care 2004, Conference, August 18, 2004 St. Pete Beach, Florida Harsányi G.: Telemedicina, Orvosi Informatikai Intézet, Egészségügyi Informatika beszámoló dolgozat; 1999-2000. Holcomb J.: Predicting the Need for a Life Saving Intervention: Advanced Technology Applications for Combat Casualty Care 2004 Conference August 18, 2004 St. Pete Beach, Florida Katona I.:A koponya és a gerinc lőtt sérülései. Kornétás Kiadó, Budapest, 1999.-p: 22. Lam D.M.: Telemedicine Standardization in the NATO Environment, Telemedicine Journal and e-Health, December 2004, Vol. 10., No. 4.-p: 459-465. NATO Allied Command Europe (ACE) Directive 85-8, Ace Medical Support Principles, Policies, and Planning Parameters, 1993. Renner A. (szerk.): Traumatológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000.-p:421-2. Svéd L.:A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása elvének és gyakorlatának változásai, sajátosságai, különös tekintettel a haderő átalakításra, a NATO-ba történő intergálásra, a különböző fegyveres konfliktusok, valamint a békefenntartó, béketeremtő és támogató tevékenységre;2003. PhD Értekezés, p: 49. |
© ZMNE BJKMK 2006.