ROBOTHADVISELÉS 7. TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA
2007. november 27.
KÜLÖNSZÁM |
Várhegyi István - Vass Sándor:
HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI TRENDJEI
A 2010-2030-AS IDŐSZAKRA
Absztrakt Napjainkban a haditechnikai eszközök rendkívül gyors fejlődését éljük meg, de a szerzőket elsősorban a 2010-2030-közötti időszakot átfogó prognózisok tartalmi kérdései érdekelték. Arra vállalkoztak, hogy felvázolják a haditechnikai eszközök terén kirajzolódó legfontosabb fejlesztési irányokat (trendeket), amelyekkel véleményük szerint a haderő fejlesztésénél - 2010-2030 között objektíven számolni lehet. BEVEZETÉS A 21. század az ultramodern technika és a fejlett technológia százada, amely olyan haditechnikai eszközöket és fegyvereket biztosít a katonáknak, amelyeket korábban nem ismertek. A kisebb darabszámú, de rendkívül hatékony precíziós fegyverek rendszeresítése törvényszerűen igényli a haderők átalakítását a vezetés, a létszám és a hadieszközök mennyisége területén. Néhány éve még kinevették azokat a jövőkutatókat, akik robothadseregekről vázoltak fel jövőképeket. Nos, robothadseregek a mai napig valóban még nem jelentek meg, de a fejlesztések adatai igen meggyőzőek. Tanulmányunkban felvázoljuk mindazon tényezőket, amelyek haditechnikai eszközök fejlesztését nagyban befolyásolják, illetve kiemelünk néhány fontosnak ítélt trendet a haditechnikai eszközök fejlesztésénél. 1. HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI IDŐSZAKAI A haderők fejlesztésével foglalkozó elméleti kutatók - a haderők szerteágazó aspektusait érintően - a várható jövő hatásainak jobb megértése, negatívumainak elkerülése érdekében különböző típusú és időtávokat átfogó prognózis-tanulmányokat készítenek az alábbiak szerint:
2. A HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSÉNEK ELEMEI A szövetségi és nemzeti haderők fejlődésére különböző pozitív és negatív tényezők egyaránt hatnak, ilyen vagy olyan mértékben. Tudományos körökben már régen elfogadott nézet az, hogy a technikai fejlődés nem állítható meg, és fejlődési üteme egyre gyorsul. Ez a technikai fejlesztés egy sajátos, több lépcsős és több elemből álló fejlődési komplexum. A szerzők véleménye szerint ennek meghatározó alkotó elemei a következők: Forradalmi elem Fejlesztési elem Az 1. számú ábrán a haditechnikai eszközök fejlődésének elemei láthatók. A haditechnikai eszközök fejlődési összhatása a fejlesztési elem vízszintes irányú és a forradalmi elem függőleges irányú vonalának ferdén emelkedő, átlós vonalú eredőjeként ábrázolható. Fontos hangsúlyozni, hogy napjainkban a haditechnikai eszközök technikai fejlődésénél a fejlesztési elem működése dominál.
Az információs korszak egyre erőteljesebb kibontakozásával párhuzamosan megjelent egy olyan jelenség is, amelynek lényege az, hogy a fejlesztési időszakot lerövidítik, vagyis a változásokat mesterségesen felgyorsítják, amit a posztmodern információs ipari társadalom felgyorsult fejlődése tesz lehetővé. Ennek kapcsán a következő jelenségek érzékelhetők:
A hosszú távú fejlesztési elgondolásokat a haderő átalakítási programokba (Transformation Plan - TP) sűrítik, és azokat szigorú programköltségvetésekkel támogatják. Ennek következtében, pl. az amerikai haderőben és elvileg a NATO-ban 30 éves átalakítási programot hajtanak végre. Ezen belül csak az első 10-15 évre szóló feladatokat tervezik meg részletesen, a többinek csak a fejlődési, fejlesztési irányait határozzák meg, mivel időközi változásokra is felkészülnek. Azzal számolnak, hogy 20-30 éven belül, főleg ennek az időszaknak második felében, a tudományos és katonai kutatások terén számos áttörést (forradalmi változást), felfedezést és mini-forradalmat érhetnek el, pl. a mikro elektromechanikai érzékelők, a nanotechnológia, a biotechnológia, a plazmafizika és az antigravitációs kutatások területén. Feltételezik, hogy ezek eredményeit a haderő általános átalakítási tervébe menet közben lehet beilleszteni, amely eljárást és módszert spirális fejlesztésnek nevezik. Egy ilyen típusú tervezési eljárással a haderő hagyományos és szerves, de meglehetősen lassú fejlődése felgyorsítható, programozhatóvá, tervszerűvé, finanszírozhatóvá és ütemezhetővé tehető. Ezzel magyarázható, hogy a fejlett országokban áttérnek az említett rugalmas tervezési és fejlesztési eljárások használatára. A beszerzési-rendszeresítési ciklusban a jelentős időcsökkentést az ún. folyamatos korszerűsítés elvének alkalmazásával érik el, amelyben olyan eljárásokat és eszközöket alkalmaznak, mint a számítógépes tervezés, szimuláció és előtesztelés, a precíziós beszállítás, a standardizált készelemek széleskörű alkalmazása. Továbbá a félig kész prototípusokat azonnal csapatpróbára viszik, ahol a felhasználók és alkalmazók közbeeső változtatási javaslataikat visszajelzik a fővállalkozónak, valamint az érintett rész-beszállítóknak. További időnyerést értek el az által, hogy a beszerzési eljárások adminisztratív terheit átvizsgálták és a beszerzések korábbi 24-36 hónapos adminisztratív időtartamát hat hónapra csökkentették. Fontos kérdésként merült fel a beszerzések prioritásának kérdése. Minden 100 rendszeresítésre érett haditechnikai eszközből csak 5-10 % kerül azonnali beszerzésre, mivel a költségvetési keret nem végtelen. Az erőforrások koncentrálását célzó prioritások kiválasztását azok az egyéb feltételek és igények határozzák meg, amelyek a nemzetközi politika és a gazdaság, netán a globális felmelegedés miatt jelentkeznek. Gyakran előfordul, hogy a beszerzési prioritásokat élvező eszközökhöz szükséges pénzeket azáltal teremtik elő, hogy a már folyamatban levő korábbi programok végrehajtási idejét későbbre ütemezik, vagy az eredetileg tervezett mennyiséget jelentősen csökkentik. Ilyen jelenségek észlelhetők például az F-22 és F-35 többfeladatú, rendkívül korszerű vadászgépek beszerzésénél. A haditechnika eszközök fejlesztésénél a fenti alapvető mozgató erők mellett számos egyéb kozmikus, globális, hatalmi, gazdasági, tudományos, kulturális, stb. befolyásoló tényezők is megjelennek. Tanulmányunk terjedelmi okoknál fogva nem alkalmas arra, hogy a változásokat részleteiben is bemutassa. A legfontosabb tényezőket azonban felsoroljuk. 3. A HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A 2010-2030-as idősávban a haditechnikai eszközök fejlesztését alapvetően befolyásoló főbb tényezők a következők lehetnek:
3.1. Kozmikus és globális geofizikai változások Ezekről a változásokról egyre több információ jelenik meg és a sci-fi rémálmokból reális valósággá kezd kibontakozni. Kényszerítő hatásukat már közvetlenül érezzük, hozzá téve azt, hogy a változásoknak csak az elején tartunk. Például a globális éghajlat- és regionális időjárás változások. Nyomukban hatalmas pusztító viharok és esőzések, máshol szárazság, sivataggá válás, fokozott vulkáni és földrengési tevékenységek. A sarki jégsapkák és a gleccserek gyors olvadása következtében egyrészt a tenger- és folyamparti városokat tartós elöntés fenyegeti, másrészt újabb gazdag nyersanyag lelőhelyek kerülnek kitermeléshez közeli állapotba. Ezek birtoklásáért már megkezdődött a gazdasági, katonai, tudományos és hatalmi harc, például az Északi-sarki medencében. A globális természeti katasztrófák nem kímélik a Föld édesvíz, vagyis ivóvíz készleteit sem, amelyek védelmére és az elosztás biztosítására katonai erőket is igénybe kell venni. Ma még el sem tudjuk képzelni, hogy milyen szerteágazó feladatai lesznek ezen a téren a katonáknak. 3.2. Népességrobbanás A népességrobbanás következtében 2050 körül a Föld lakosságának lélekszáma a jelenlegi közel 7 milliárdról a nehezen eltartható 9-10 milliárdra növekedhet. Nyomában a fokozott fogyasztás következtében az élelmiszerek ára meredeken emelkedik, éhínség és a regionális alultápláltság következtében pusztító állat- és humán betegségjárványok lépnek fel. Ezek mini előjelének lehet tekinteni a madárvírus járványokat és a humán HIV vírus-járványok terjedését. A növekvő turizmus miatt és az illegális bevándorlásnál a betegek kiszűrése létfontosságú a befogadó vagy tranzit országok számára. Megindulnak a 21. századi népvándorlások, több száz-millió lakos keres majd - akár erőszakos úton is - új hazát, megélhetési területeket. A terrorizmus továbbra is jelen lesz, és megjelenhet a nukleáris eszközökkel zsaroló terrorizmus veszélye is. Emellett azonban felrémlik a regionális országok közötti agresszió rémképe, ami újabb regionális és helyi háborúk kitöréséhez vezethet. Ezeknél az összeütközéseknél 2010 és 2030 között már szóhoz jutnak a legkorszerűbb haditechnikai eszközök és fegyverek, akár nukleáris eszközök is a résztvevő államok pénzügyi lehetőségeinek függvényében. Egyes országok atomzsarolásra rendezkedhetnek be vélt vagy valós érdekeiknek biztosítása céljából. A népességrobbanás következtében megváltozik a külföldet érintő katonai jelenlét tartalma is. A külföldet érintő katonai jelenlét, mint küldetés jellegű misszió két fő alkalmazási területre összpontosul: Katonai hadművelet Felügyeleti katonai jelenlét 3.3. Globális hatalmi versengés A globális hatalmi küzdelem az egypólusú világrendszerrel szemben a többpólusú világrendszer kialakításért és az abban elfoglalt kedvező gazdasági pozícióért folyik. 2010-2030 közötti időszakban a világ vezető hatalmai a következők lehetnek: USA, EU, Oroszország, Kína, India, Brazília. A Csendes-óceáni medence gazdasági felemelkedése és a sarkvidékeken fellelhető nyersanyagkincsek megszerzéséért indított tudományos, gazdasági és katonai küzdelem meghatározó lesz az említett időszakban. Kína, India és Brazília fejlett országgá válása hatalmas fogyasztási igényeket támaszt a közlekedési eszközökben, az élelmiszerellátásban és az energia ellátásban. Mindezen kihívások kezeléséhez új típusú haditechnikai eszközökre és kisebb létszámú, drágább, de fejlettebb haderőkre lesz szükség. 3.4. Tudományos haladás A tudományos fejlődés várhatóan a haditechnikai eszközök fejlesztésének továbbra is a motorja lesz a vizsgált időszakban. Egyrészt a meglévő haderőket átszervezik a kisebb méretű, hálózatos és hatásalapú műveletekre alkalmas, mozgékony haderővé. Másrészt a növekvő méreteket öltő katonai felügyeleti jelenlét következtében a stratégiai és hadműveleti erők alkalmazása közötti arány eltolódik a hadműveleti (hadszíntéri) erők javára. Már említettük, hogy a globális technikai fejlődés nem állítható meg, csupán iránya és üteme változtatható az igények, a tudományos kutatások, a labor- és gyártó kapacitások, valamint és mindenek előtt a rendelkezésre álló pénzügyi keretek függvényében. A jövőt formáló tudományos elem szerepe és jelentősége egyre növekszik, ami összefüggésbe hozható az internet hálózat alapú információra alapozott társadalom széleskörű elterjedésével, miközben felgyorsul a tudásra alapozott - következő és magasabb szintet képviselő -, tudás alapú társadalom felépítése. A tudástársadalom kiépülése törvényszerűen felgyorsítja az egymást követő technikai forradalmak, és áttörések megjelenését. Lásd az űrtechnikai, nano-technikai, géntechnikai, robottechnikai és más modern tudományágak robbanásszerű fejlődését különösen a lézer-fegyverek, impulzus-fegyverek, irányított energia fegyverek, az 5-10 Machot elérő hiper sebességű kinetikus rakéták, paraképességeket igénylő fegyverek, az elektronikus védőpáncélzatok, a hibrid hajtóművek, az üzemanyagcellás hajtóművek, a plazma és kaméleon típusú álcázás, a mikro és nanoméretű robotok terén. 3.5. A hadszínterek számának bővülése A klasszikusnak számító szárazföldi, légi, tengeri és űr hadszínterek mellett és felett megjelent az információs hadszíntér és azon belül a számítógépekkel folytatott küzdelem kibernetikai hadszíntere. Ezen a hadszíntéren kibertéri támadó és védő műveleteket (Cyber Warfare Operations - CWO) folytatnak az elektromágneses eszközöket alkalmazó ellenséggel szemben. [1] Közéjük tartozik az állami és terrorista internetes hadviselés, amelyek célja a hálózatos társadalom (információs társadalom) és a hálózatos haderők vezetésének megbénítása. Például figyelemre méltóak a legutóbbi észtországi események. Az észt fővárosban történt orosz háborús emlékmű eltávolítás után kialakult politikai konfliktusban az oroszok részéről államilag szervezett, de gondosan álcázott és néhány napig tartó "internet hálózatbénító műveletet" hajtottak végre. Ez az esemény azt jelzi, hogy ilyen műveletre már békeidőben is sor kerülhet, ha az érintett országok rendelkeznek hasonló támadó képességgel és kapacitással. A hadtudományon belül ez az első - ország-ország közi - ilyen méretű internetes támadó művelet, amely mint ismételhető jelenség a NATO és az EU haderők számára is feladta a leckét. Hatására az USA-ban megkezdték a hasonló támadások elhárítására vonatkozó rendszabályok szigorítását. Az információs társadalom védelme tehát kiterjed az említett kibertérre is, amelynek biztonságáról, vagyis védelméről szövetségi és ország szinten egyaránt gondoskodni kell, mert különben a többi hadszíntéri hadműveleti tevékenységet az ellenség részéről hálózatilag blokkolni lehet. Eddigi ismereteink szerint az USA, Kína és Oroszország komolyan felkészül hasonló kihívások megakadályozására. Kínában az űreszközöket lézersugárral támadó és elektronikai hadviselési csapatok mellett információs és számítógépes hacker "kibertéri" kötelékeket is felállítottak és fejlesztenek. Az USA a légierő keretében külön "kiber-hadviselési parancsnokságot" (Cyber Warfare Command - CWC) hozott létre, amelynek máris fejlett eszközeit és magasan képzett szakszemélyzetét folyamatosan bővítik és fejlesztik. [2] A hadszínterek számának növekedése felvetette a "kritikus tömeg" fogalmának alkalmazását a fejlesztés területén is. Szakértők felteszik, hogy a 25-30 %-os részvételt jelentő, új katonai vagy tudományos képesség megjelenése, az érintett képesség vonatkozásában egy olyan minőségi küszöbszintet, speciális érték küszöbhatárt jelent, amely már győzelmi esélyt is jelenthet az ellenfél felett. Ezért az új képességek megjelenése esetén - ilyennek tartják például a robot erők alkalmazását - igyekeznek a "kritikus tömeg" értékét (25-30%) minél jobban megközelíteni, vagyis használatuknál a 10-15 %-os mennyiségi értéket elérni, amit "minimális szükségletnek" tartanak. A minimális szükséglet elérése az új képességek megjelenését jelenti a már meglévő hadieszközök mellett. A "minimális szükségletet" jelentő mennyiség megléte már alkalmas arra, hogy megkezdjék az új képesség "kezdeti rendszeresítését" (Initial Operational Capability - IOC).[3] A kezdeti rendszeresítés elérése azt jelenti, hogy alakulat szinten, pl. zászlóalj, vagy század stb. szinten megtörténik az új képességű haditechnikai eszközökkel való átfegyverzés, kiképzés és begyakorlás. Egy jelentősebb képességű új haditechnikai eszköz a tervezéstől a rendszeresítésig átlagosan 8-10 évig tart, amit egy prototípus jellegű hadszíntéri kipróbálás, például Irakban, vagy Afganisztánban jelentősen lecsökkenthet. 4. A HADITECHNIKAI FEJLESZTÉSEK FŐBB TERÜLETEI A fontosabb hatáselemek rövid felsorolása után nézzük meg, hogy 2010-2030 között a haderők és a haditechnikai eszközök fejlődése területén milyen fontosabb és érdemi változások várhatók:
4.1 A haderők vezetésének technikai eszközei Az első időszakban, 2010 és 2020 között a fejlett országok és szövetségi rendszerek terén (USA, NATO, EU), továbbá Oroszország és a feltörekvő nagyhatalmak Kína, India vonatkozásában a haderő vezetése áttér a mobil, műholdas, internet protokoll alapú hálózatos vezetésre (Network Centric Warfare - NCW). [4] Ez korszerű hatásalapú hadműveletek lebonyolítását teszi lehetővé. A második időszakban - 2020-2030 között - a többi ország gazdasági, ipari és tudományos fejlettsége és lehetőségeihez mérten megkezdi a szoros felzárkózást a legfejlettebbek mögé, hasonló célok elérése érdekében. A kommunikációs, informatikai és számítástechnikai polgári iparágak tovább fejlődnek, melyek újabb képességek megteremtését teszik lehetővé a haderők számára. A hadszíntéri, hadműveleti erők vezetése, felderítési képessége a stratégiai támogatások (űr, robot, és fejlett humán kommunikációs és felderítési eszközök mellett), olyan saját regionális és lokális felderítő képességekkel rendelkezik majd, amelyekkel a felügyeleti körzetben képes lesz hatékony információszerző feladatok megoldására. 4.2. A precíziós fegyverek és fegyverrendszerek A jövő háborúinak kezdetén a precíziós fegyverekkel és fegyverrendszerekkel, a pilótanélküli repülőeszközökkel és más fegyverekkel, illetve különleges csapatokkal, legfőképpen a ténylegesen felfedett légvédelmi eszközöket, vezetési pontokat, híradó csomópontokat, a legfontosabb repülőtereket, repülőbázisokat, illetve a válaszcsapás eszközeit célszerű pusztítani. Az azt követő tömeges precíziós csapások várhatóan az ellenség gazdaságának, infrastruktúrájának, energetikai berendezéseinek, kommunikációs rendszerének pusztítására kerülnek kiváltásra az ellenség területének teljes mélységében, legyenek azok a Föld bármely körzetében. Például a "precíziós egy lövés, biztos találat" elvének érvényesülése csökkenti a hagyományos tüzérség lőszerfelhasználásának mennyiségét és fajtagazdagságát. A precíziós találati pontosságú fegyverek területén előrehaladott állapotban vannak azok a kutatások, amelyek a többszörös hangsebesség feletti tartományban működnek és megsemmisítő, pusztító hatásukat a rendkívül nagy mozgási és becsapódási energiával érik el. A precíziós fegyverrendszerek létrehozása, fejlesztése, korszerűsítése, illetve a szükséges mennyiségben történő előállításuk, alkalmazásuk földi, légi, tengeri és műholdbázisú lehetősége, valamint informatikai támogatása azonban csak a gazdaságilag, katonailag legfejlettebb, legerősebb országokban lehetséges. Már ma láthatóak azok az egyes államok közötti határvonalak, amelyek elválasztják a legmodernebb fegyverrendszereket előállítani és alkalmazni képes államokat azoktól, amelyek erre soha nem lesznek képesek, illetve meg sem tudják azokat vásárolni. [5] 4.3. A katonai robotforradalom A haderő digitális, precíziós és hálózatos fejlődését egy további lényeges változás is kíséri, amit katonai robotforradalomnak (Military Robot Revolution - MRR)nevezünk.[6] A katonai robotforradalom az első (2000-2010), a második (2010-2030) és a harmadik (2030-2050) fejlődési szakaszokban bontakozik ki.
Az első fejlesztési szakasz a kísérleti útkeresés és innovációs ipar erőfelmutatásának szakasza. Ebben az időszakban a különböző fajtájú robotok - elsősorban légi robotok - első példányai jelennek meg, rendkívül gazdag típusváltozatban. Lényegében olyan gyári prototípusokról van szó, amelyekből válogatni lehet. Közülük választják ki a rendszerkísérletek számára szolgáló életképes robotjárműveket, amelyeket a későbbiek folyamán rendszeresítésre terveznek. A második fejlődési szakaszban -a haderők lépcsőzetes korszerűsítési folyamata keretében - lényeges változások következnek be a fejlett ipari országok fegyveres erőinél, mivel állományukban növekvő számban jelennek meg a különböző feladatú és harci képességű, első generációs gyártástechnológiájú földi, légi és tengeri katonai robotok. A rendkívüli mértékben felfokozott piaci érdeklődés hatására a következő fajtájú roboteszközök jelennek meg, számos altípussal:
Lényeges jelenség, hogy a katonai robotok megjelenése következtében megváltozik a hadsereg állományának összetétele: a humán erők által vezetett/vezérelt harci eszközök mellett és a felderítő robotok után megjelennek a csapásmérésre alkalmas harci robotok, továbbá a harci támogatási feladatokat ellátó elektronikai hadviselési és más feladatú harctámogató robotok - valamint a logisztikai ellátó és egészségügyi robotok. Ennek következtében jelentős mértékben megnő az ilyen robotokkal felszerelt haderők hadműveleti-harci képessége és robotfölénye az ellenséggel szemben. A robotfölény képességet - mennyiségi és minőségi mutatók alapján - a jövőben számításba kell venni az erőviszony számvetések alkalmával. A katonai robotforradalom élén az USA áll. Távlati elképzeléseik szerint (2015-2020 között) az amerikai légierő gépállománya 2/3 rész pilótavezetésű, 1/3 rész pilóta nélküli repülőgépekből fog állni. A szárazföldi haderőben a földi robotok esetében ez az arány mintegy 20 %-os robotállománynak felelhet meg. Napjainkban az elsőgenerációs kísérleti földi felderítő, harci és logisztikai robotokat fejlesztik. A harmadik fejlődési szakaszban,- bár ez a szakasz a kutatási időszakon kívül esik - a haderőben megjelennek a második generációs katonai robotok, amelyek között jelentős számban találhatók majd mikro- és nanoméretű robotok. Ennek következtében minőségi változások következnek be a katonai robotok alkalmazása területén, amelyek kiterjednek a robotok fajtagazdagságára és felhasználhatóságának bővítésére. Az elmúlt években folytatott iraki háború eseményei arról tanúskodnak, hogy a katonáknak sikerült "házasítani" a légi és földi robotokat. Megismerték működésüket, megtanulták alkalmazásukat, fontos segítőként megkedvelték őket. A robotok a katonák számára többé már nem "idegenek". A robotok a humán katonai képességek eredményes kiegészítőivé váltak, amelyekre a harctéri parancsnokok a továbbiakban feltétlenül számítanak. Erre utalnak azok a jelentések, miszerint az USA-ban a következő öt évben, vagyis 2012-ig 1,2 milliárd dollárt fordítanak különböző légi, tengeri és szárazföldi robotok beszerzésére. A többi fejlett országban (Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és újabban Kína) elsősorban légi robotokat szereznek be, de a földi robotok közül a felderítő, aknakutató és rejtett robbanóanyagok felderítésére alkalmas robotok beszerzése is már folyamatban van. Az amerikai haderő 2012-ig több, mint 30 ezer roboteszközt szerez be harctéri alkalmazásra. És ezek az adatok még csak az első generációs, hadra-fogható földi, légi felderítő roboteszközökre vonatkoznak. Még nincs szó a második generációs fejlettebb, illetve miniatürizált harci, logisztikai támogató és a mikro- valamint nanoméretű robotok (10/-9 m méretű törperobotok) beszerzéséről, ami viszont a 2010-2030 időszak második részében már napirendre kerülhet. Ezeknek az eszközöknek labor-színtű kutatásai intenzíven folynak. ÖSSZEGZÉS A következő évtizedekben a haditechnikai eszközök rohamos fejlődésének következménye képen a jövő háborúiban megváltozhatnak a hagyományos elképzelések a hadműveletek és harcok megvívása terén. Mindezt a változást a merőben új típusú és rendszerű haditechnikai eszközök, és a katonai robotok tömeges alkalmazása eredményezheti. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vizsgált időszakban a haditechnikai eszközök fejlesztését több tényező is nagyban befolyásolhatja, amelyek hatását a fejlesztések trendjeire csak prognosztizálni lehet.
Felhasznált irodalom [1] The Air Force Cyber Command |
Vissza a szöveghez
© ZMNE BJKMK 2008.