A SAKK OKTATÁSÁNAK HATÁSA A KÉPESSÉGFEJLESZTÉSRE ÉS A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSRE
Tudományos konferencia
a Magyar Tudomány Ünnepe keretében
2007. november 21.
KÜLÖNSZÁM |
Orgován Sándor:
A gyermek-sakkoktatásról
nemzetközi sakkmester, sakkoktató E-mail: orgovansandor@gmail.com | ||
„Álmodsz és játszol” Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A királyos játék világméretű elterjedését nagymértékben segíti a világháló kiépülése. Most már milliók és milliók fedezhetik fel a sakkbéli gondolkodás nemes örömét, megízlelhetik a győzelmet. Néhány kattintás és elénk tárul Kaszparov távoktató programja, vagy éppen egyenesben láthatjuk a VB páros meccs döntőjét, esetleg távoli földrészen élő sakkbaráttal mérkőzhetünk. A világ vezető telefontársaságai szolgáltatásaik között a sakkjátékot is ajánlják. A tudományos élet számos területén kutatásokat szerveznek. Élénk érdeklődés kíséri a sakkozók-főleg vezető nagymesterek-gondolkodásának titkait (az információhoz való viszonyulás, befogadás, tárolás, kiválasztás, döntési képesség, a hibakijavító képesség, probléma megoldás…). Néhány érdeklődő „társterület”: agykutatás, kibernetika, katonastratégia, gazdaságfilozófia, matematika, pszichológia, pedagógia, művészetek...Valamennyi felsorolt terület közül-világszerte- a pedagógiai alkalmazás nyerte a legnagyobb lendületet az utóbbi időben. Számos ország közoktatásában kitüntetett helyet foglal el a sakk oktatása. Hazánkban sem ismeretlen (pl.: a Zsolnay-módszer) a kísérleti-jellegű sakkoktatás. A pedagógusok úgy tekintenek a sakkjátékra, mint személyiségformáló, jellemnevelő, készség-képességfejlesztő módszerre. Mindez játékos tanulás és barátságos versengés keretében, osztályozás nélkül valósulhat meg. Magam a sakkoktatás számos területét bejártam. Hosszú éveken át voltam az ifjúsági válogatott edzője, sokáig vezettem a hallássérültek legjobbjait, OB 1-es csapat vezetőedzői teendőit is elláttam, valamint számos országos tábor munkájában vettem részt. Legtöbbet mégis óvodásokkal és kisiskolásokkal foglalkoztam kizárólag szakkör keretében. Itt említem meg, hogy jónéhány iskolában (pl.: Veresegyháza) óriási lelkesedéssel, és sokszor kiváló eredménnyel folyik az oktatás. Az alsó tagozatosokra szabott 4 éves programból most a legfontosabbat, az első osztályosok számára készített tanmenetet vázlatos formában mutatnám be. TANTERVAZ ÁLTALÁNOS ISKOLA I. OSZTÁLYOS TANULÓI SZÁMÁRA Célok · általános készség, képesség-fejlesztés · matematikai készségfejlesztés · a sakkjáték alapjainak elsajátítása · a játék megszerettetése · a tudás elmélyítése (később) · jellemformálás Tevékenységi formák A sakkoktatás a többi készségfejlesztő tárgyhoz hasonlóan, valamint a játék jellegéből fakadóan nem verbális tevékenységi formákat igényel: · egymás elleni gyakorlójátszmák · szimultánokon való részvétel · tanácskozási játszmák váltása · egyszerű és bonyolult kombinációk megoldása · könnyed villámjátszmák sakkórával · házi versenyek · csoportokban történő feladatmegoldás · játszmaelemzés Kívánatosnak látszik az elméleti és gyakorlati arányának helyes meghatározása. Ez csoportonként változó lehet. Általában 7:3 arány egészséges a gyakorlat javára. Az oktató szerepe A tanterv sikeressége nagymértékben függhet az oktató szakmai felkészültségétől és pedagógiai érzékétől. Az oktató egyfelől elméleti oktatást tart, másfelől szervezi és irányítja a játékot. Szimultánt ad, segít az elemzésekben elemzi a tanítványok játszmáit, megfigyel, feljegyzéseket készít és kijavítja a hibákat. A sakkoktató elvben pedagógus és sakkozó egy személyben. Fognia, éreznie kell a gyermeki világot. Kezdetben az érdeklődés felkeltése, majd a játék megszerettetése a feladata. Igen fontos, hogy minden diáknak része legyen sikerélményben, valamint olyan légkör kialakítása, amelyben a gyerekek jól érzik magukat, motiváltak, látják a játék szépségét. Ellenőrzés, értékelés Gyakorlati formában történik · versenyek · egylépéses mattok · kombinációk · logikai feladatok Felszerelés, segédeszközök · demonstrációs tábla · az osztálylétszámnak megfelelő sakk-készlet · játszmalapok, versenytáblázatok · munkafüzet (Fekete József) – félévtől · sakkóra Megjegyzendő, hogy a beruházást tekintve egyszeri kiadásról van szó, vagyis gazdaságos. Módszertan · életkori szempontok figyelembevétele · egyéni és csoportos szempontok · fokozatosság elve · tervszerűség · hatékony elsajátíttatás · begyakoroltatás, rögzítés · megtévesztéses felismertetés Az elméleti anyag beosztása (évi 32 óra esetén) · meseszerű sakktörténet érdekességekkel, vázlatos formában · a sakktábla megismerése (mezők, pontok, vonalak) · ismerkedés a figurákkal, a készlet felállítása · a bábuk menetmódja (király, gyalog, bástya, futó, vezér, huszár) · a figurák értéke – értékelmélet · az ütőkör és az ütés fogalma, a védés, ütésváltás · a sánc (rövid-hosszú); gyalogátváltoztatás; menetközbeni ütés · a sakkadás, a sakk elhárítása · a matt fogalma, a játék végső célja · mezők meghatározása, (koordináta-rendszer) · elemi matt-képek (egy és két bástyával, vezérrel…) · a patt, amikor csak két király marad, a döntetlen fogalma · egylépéses mattok · a megnyitás alapelvei · a kettős támadás fajtái · kötés (a királyt védő bábu kötésbe kerül) · elemi gyalogvégjáték Megjegyzem, hogy egyéb logikai játékokat is tanítok, melyeket nagyon szeretnek a gyerekek. (Pl.: gyalogháború, tisztháború, királyok csatája, kutya-farkas, francia sakk, robbanó sakk, tandem, kétlépéses sakk.) Az éves tanterven belül célszerű havi bontásban gondolkozni, a változó körülményeknek megfelelően, kellő hozzáértéssel lehetséges az elméleti anyag bizonyos átcsoportosítása. A sakkoktatás értelemre gyakorolt kedvező hatásai: (a sakk tanulása során várhatóan ezek a képességek fejlődhetnek), Felsorolás a teljesség igénye nélkül: · dinamikus, ellenirányú gondolkodás · logikai képesség · összpontosítás · gyors gondolkodás · átlátó, átfogó-képesség · helyzetfelismerés, helyzetfelmérés · elemzés · értékelés · megkülönböztetés · döntésképesség · szervezés, vezetés, irányítás · leleményesség · kombinatorika · problémamegoldás · minőségi gondolkodás · elvont gondolkodás… Mivel a tudományos szintű sakkoktatás még csak most van kialakulófélben ezért az én meglátásaim is kiegészítésre szorulhatnak. A tehetségek kiválasztódását segítő megfigyeléseket, méréseket ugyan végeztem, de ezek a minden igényt kielégítő tudományos szempontoknak aligha felelnek meg maradéktalanul. Ezen a ponton feltétlenül szükséges szakember bevonása. Kívánatos lenne a sakkoktatás módszertanának tudományos szintű kialakítása, valamint az oktatást segítő könyvek kiadása. Hasznosnak látnám konferenciákat szervezni tanárok és edzők számára, ahol tapasztalatainkkal gazdagíthatnánk egymást. Végszóként megállapíthatom, hogy a sakk nemcsak okosít, hanem tartalmas, értelmes időtöltést biztosít, és sok örömet szerez a művelőjének. Úgy gondolom igaz Tarrasch mondása, miszerint: „Sajnálom azokat, akik nem ismerik a sakkjátékot, olyanok ők, mint aki nem találkozott a szerelemmel.” Remélem, hogy ezt a korszakosnak mondható rendezvényt a későbbiekben majd hasonlók követik. Köszönöm figyelmüket!
Irodalom:
[1]. Maróczy Géza: A modern sakk vezérkönyve; Magyar sakkvilág (1940) [2]. Maróczy Géza: A kezdő sakkozó vezérkönyve; Magyar sakkvilág (1941) [3]. Maróczy Géza: A haladó sakkozó vezérkönyve; Magyar sakkvilág (1942) [4]. Barcza Gedeon – Tóth László: Tanulj sakkozni; Sport lap–és könyvkiadó vállalat (1951) [5]. Asztalos Lajos – Bán Jenő: A sakkjáték elemei; Sport lap–és könyvkiadó vállalat (1952) [6]. Alföldy László – Jeney Ferenc: Hogyan sakkozzunk?; Sport lap–és könyvkiadó vállalat (1956) [7]. A sakkoktatás módszertana – kézirat; szerkesztette Ozsváth András (1966) [8]. Baráti László: A sakkoktatás módszertana – tanfolyami jegyzet (1977) [9]. Karakas Éva: Támadás a király ellen; Sport (1976) |
© ZMNE BJKMK 2008.