Archivum

2019.

XIV. Évfolyam 1. Szám - 2019. március

XIV. Évfolyam 2. Szám - 2019. június

XIV. Évfolyam 3. Szám - 2019. szeptember

2018.

XIII. Évfolyam 1. Szám - 2018. március

XIII. Évfolyam 2. Szám - 2018. június

XIII. Évfolyam 3. Szám - 2018. szeptember

XIII. Évfolyam 4. Szám - 2018. december

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

XII. Évfolyam 4. Szám - 2017. december

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

HEGEDŰS Hajnalka:

A haderő és a háborús konfliktusok
vízkészleteket, vízminőséget befolyásoló szerepe

Absztrakt

Az emberiség sokféle módon avatkozik bele a környezetébe, tevékenységeivel komoly ökológiai változásokat okozva. Manapság az egyértelmű környezetszennyezésen és rongáláson, az ipari baleseteken kívül egyre több figyelmet szentelnek az egyes háborús konfliktusok környezetromboló hatásainak. A katonai műveletek, legyenek azok békebeli előkészületi mozzanatok, vagy akár konkrét fegyveres konfliktusok, környezeti katasztrófákhoz vezethetnek, még akkor is, ha nem közvetlenül ökológiai irányú hadviselést folytatnak az érintett felek. Ezek esetében a környezetvédelmi szempontokat tartják a lehető legritkábban szem előtt, főleg, ha a hadműveletek sikeréhez csak erőteljes környezetrombolással lehet eljutni. A konfliktusok esetében a cél szentesíti az eszközt, és sokkal fontosabb a siker elérése, mint az oda vezető út, illetve mindaz, ami utánuk marad. Jelen cikk célja, hogy rövid betekintést nyújtson ennek az új interdisziplináris tudományterületnek egy szegmensére, és konkrét történelmi példákon keresztül bemutassa a haderő fenntartásának, a háborús konfliktusoknak a környezetre, és azon belül is a vízbázisokra gyakorolt hatását, külön kiemelve néhány XX. századi, hazánkat is érintő eseményt.

Mankind interferes with nature in various ways and our activities trigger serious ecological changes. Nowadays, in addition to the obvious environmental pollution, damage and industrial accidents, more and more attention is paid to the environmentally destructive effects of certain armed conflicts. Whether peacetime preparedness missions or actual military operations, military activities may lead to serious environmental disasters even if the parties do not conduct ecological warfare directly. Environmental factors are most often ignored, especially if the only way to success is through environmental damage. In conflicts, the end justifies the means and achieving success is more important than the way leading there and the consequences. The goal of this paper is to give a brief overview of one segment of this new interdisciplinary field of study and to illustrate the impacts of the military and armed conflicts with actual historical examples on the environment, more specifically on water reserves, with particular emphasis on some 20th century events affecting our country as well.

Kulcsszavak: háborús konfliktusok, ökológiai hadviselés, környezetvédelem ~ armed conflicts, ecological warfare, environmental protection

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz