Archivum

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

Hornyacsek Júlia:

A mentési időszak feladatai és szerepe egy közösség katasztrófákkal szembeni rezílienciájának növelésében

Absztrakt

A rendkívüli események kialakulása sok esetben nem kerülhető el, ezért egyre inkább prioritást kap az ellenük való védelem. A következmények gyakran komoly károkat okoznak a társadalom életében, az emberek egészségében, a természetben és az anyagi javakban, ezért a védettség kialakítása kulcsfontosságú emberi érdekké vált. A veszélyek sokszínűsége miatt napjainkban a védelmet és a védettséget is komplexen kell értelmezni. Ebben a cikkben a szerző egy korábbi kutatása folytatásaként, átfogó megközelítéssel vizsgálja a más védelmi területekről, valamint a pszichológiából ismert rezíliencia-fogalmat a katasztrófák elleni védettségre vonatkoztatva, és azonosítja a rezíliencia eléréséhez szükséges teendőket. Elemzi a védettség összetevőit, különös tekintettel a mentési időszaki feladatrendszer szerepére, és annak összefüggéseire a kárterületen kialakult hatásokkal. Szakmaelméleti elemzésekkel vizsgálja a mentési feladatok körét, javaslatot tesz a feladatok kategorizálásának új formájára, kutatja a mentés végrehajtásának hibalehetőségeit, és megfogalmazza a vele szemben elvárt alapvető követelményeket. A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Zrínyi Miklós Habilitációs Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.

The occurrence of emergencies can not be avoided in many cases, therefore, more and more priority is given to the protection against them. The consequences often cause serious damages to the life of society, to people's health, to nature and property, and therefore, the development of being protected has become a key human interest. Due to the diversity of hazards, nowadays, protection has to be interpreted in a complex way including the status of being protected. In this article, as a continuation of an earlier research, the author examines the concept of "resilience", known from other areas of protection and psychology, related to being protected against disasters, and identifies the steps necessary to achieve resilience. It analyzes the components of being protected, with particular reference to the role of the scope of task of the rescue phase, and its correlations with the effects in an incident area. With the help of professional theoretical analyses, the study examines the scope of rescue tasks, proposes a new form of categorization of tasks, researches the defectiveness of rescue, and formulates the basic requirements that can be expected there from. The work was created in commission of the National University of Public Service under the priority project KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 titled „Public Service Development Establishing Good Governance” in (the) Miklós Zrínyi Habilitation Program.

Kulcsszavak: védettség, átfogó megközelítés, katasztrófavédelmi feladatok rendszere, rezíliencia, mentés, kárterület, mentési feladatok kategorizálás ~ Being Protected, Comprehensive Approach, Scope of Disaster Management/Response Tasks, Resilience, Rescue, Incident Site, Categorization of Rescue Tasks

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz