Archivum

2018.

XIII. Évfolyam 1. Szám - 2018. március

XIII. Évfolyam 2. Szám - 2018. június

XIII. Évfolyam 3. Szám - 2018. szeptember

2017.

XII. Évfolyam 1. Szám - 2017. március

XII. Évfolyam 2. Szám - 2017. június

XII. Évfolyam 3. Szám - 2017. szeptember

XII. Évfolyam 4. Szám - 2017. december

2016.

XI. Évfolyam 1. Szám - 2016. március

XI. Évfolyam 2. Szám - 2016. június

XI. Évfolyam 3. Szám - 2016. szeptember

XI. Évfolyam 4. Szám - 2016. december

2015.

X. Évfolyam 1. Szám - 2015. március

X. Évfolyam 2. Szám - 2015. június

X. Évfolyam 3. Szám - 2015. szeptember

X. Évfolyam 4. Szám - 2015. december

2014.

IX. Évfolyam 1. Szám - 2014. március

IX. Évfolyam 2. Szám - 2014. június

IX. Évfolyam 3. Szám - 2014. szeptember

IX. Évfolyam 4. Szám - 2014. december

2013.

VIII. Évfolyam 1. Szám - 2013. március

VIII. Évfolyam 2. Szám - 2013. június

VIII. Évfolyam 3. Szám - 2013. szeptember

VIII. Évfolyam 4. Szám - 2013. december

2012.

VII. Évfolyam 1. Szám - 2012. március

VII. Évfolyam 2. Szám - 2012. június

VII. Évfolyam 3. Szám - 2012. szeptember

VII. Évfolyam 4. Szám - 2012. december

2011.

VI. Évfolyam 1. Szám - 2011. március

VI. Évfolyam 2. Szám - 2011. június

VI. Évfolyam 3. Szám - 2011. szeptember

VI. Évfolyam 4 . Szám - 2011. december

2010.

V. Évfolyam 1. Szám - 2010. március

V. Évfolyam 2. Szám - 2010. június

V. Évfolyam 3. Szám - 2010. szeptember

V. Évfolyam 4. Szám - 2010. december

2009.

IV. Évfolyam 1. Szám - 2009. március

IV. Évfolyam 2. Szám - 2009. június

IV. Évfolyam 3. Szám - 2009. szeptember

IV. Évfolyam 4. Szám - 2009. december

2008.

III. Évfolyam 1. Szám - 2008. március

III. Évfolyam 2. Szám - 2008. június

III. Évfolyam 3. Szám - 2008. szeptember

III. Évfolyam 4. Szám - 2008. december

2007.

II. Évfolyam 1. Szám - 2007. március

II. Évfolyam 2. Szám - 2007. június

II. Évfolyam 3. Szám - 2007. szeptember

II. Évfolyam 4. Szám - 2007. december

2006.

I. Évfolyam 2. Szám - 2006. szeptember

I. Évfolyam 3. Szám - 2006. december

Deli Gábor:

Cytogenetic detection tools for effects of ionizing radiation on human

Absztrakt

Everyday people are constantly exposed to a background dose of ionizing radiation which comes from the rocks and from outer space. Soldiers on mission could be exposed to ionizing radiation more frequently than it would be expected. In case of a terror attack, a radiological accident or industrial disaster people can receive much higher dose than in everyday life. People can get a dose even unperceived, as humans have no specialized sensing organ for ionizing radiation. Tumors can develop years after the irradiation due DNA damage caused by ionizing radiation. In cases when affected people didn’t wear any personal dosimeter, the received dose can be estimated with different biodosimetry tools in order to decide about the appropriate medical treatment or even the compensation. In this article the author gives a short review about the recently used biodosimetry methods.

Ionizáló sugárzásnak folyamatosan ki vagyunk téve, ez a háttérsugárzás elsősorban a kőzetekből és a világűrből származik. Ennek sokszorosát szenvedhetjük el katasztrófahelyzetben, például egy nukleáris baleset vagy támadás után. A Magyar Honvédség állománya nagyobb valószínűséggel kerülhet kapcsolatba ionizáló sugárzással, mint a civilek. Tekintve, hogy nincs az ionizáló sugárzás érzékelésére specializálódott érzékszervünk, a sugárzás észrevétlenül érhet minket. Az ionizáló sugárzás által kiváltott DNS károsító hatás következményeként évekkel a besugárzás után is keletkezhetnek a sérülteken daganatos megbetegedések. A személyi dozimétert nem viselő személyeknél a sugársérülés mértékét különböző biodozimetriai eljárásokkal tudjuk megbecsülni, így kiválasztható a megfelelő kezelés. Jelen közleményben a szerző ismerteti, majd röviden összehasonlítja ezeket az eljárásokat.

Kulcsszavak: biodosimetry, micronucleus, chromosome aberrations, dicentrics. ~ p: biodozimetria, mikronukleusz, kromoszóma aberráció, dicentrikus kromoszóma

 

A teljes cikk megtekintése »

 

Vissza a tartalomhoz