Absztrakt

A modern légijárművekre tipikusan jellemző a karcsú szárny, a karcsú törzs, az új anyagok alkalmazása a gyártásban (pl. kompozitok). Az új, instabil aerodinamikai elrendezések szinte kivétel nélkül, a légijármű elasztikus mozgását is jelentik, mert a dinamikus stabilitást biztosító aktív repülésszabályozó rendszer kis amplitúdójú, nagyfrekvenciás impulzusokkal csillapítja az elasztikus lengéseket. A repülőgépek, a helikopterek, legyenek azok akár ember által irányítottak, vagy pilóta nélküliek, rendszerint oly mértékben elasztikusak, hogy a jelenséget magát már nem lehet kis pontatlanságok mellett elhanyagolni. A szerző célja összefoglalni néhány tipikus aeroelasztikus viselkedésű rendszer lengéstanára vonatkozó elméleti-, és gyakorlati ismereteket.

The modern aircraft have thin fuselage and thin wing, as a new trend to minimize weight of the aircraft. There are many new aerodynamic solutions resulting in static instability, and in elastic motion due to high frequency-low amplitude angular deflections of the auxiliary control surfaces damping elastic oscillations. Modern aircraft and theirs elements (i.e. rotor blades) are highly elastic ones, consequently theirs aeroelastic feature can not be eliminated with few parameter uncertainties. The aim of the author is to present mathematical models of the elastic mechanical systems used in aviation.

Kulcsszavak: mechanikai lengő rendszerek, rakéta törzs rugalmas deformációja, rotorlapátok deformációja, rugalmas repülőgép állapotteres modellje.