Absztrakt

A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó és a planetáris albedó alakítja. A légkörrel rendelkező planéták esetében a számított egyensúlyi hőmérséklet azonban alacsonyabb, mint a tényleges átlaghőmérséklet, amit az ún. üvegházhatású gázok infravörös tartományon történő elnyelése okoz. Az így kialakuló üvegházhatás a Vénuszon rendkívül nagy, a Földön és a Marson jelentős mértékű átlaghőmérséklet-emelkedést okoz, a légkör nélküli esethez viszonyítva. A vénuszi igen magas felszíni hőmérsékletért az ún. megfutó üvegházhatás, a marsi alacsony intenzitású üvegházhatásért pedig a megszűnt vulkanizmus eredményeképpen eltűnt légkör a felelős.

The mean planetary temperature of Earth-like planets in our Solar System basically depend on both solar constant and planetary albedo, too if they have not any atmosphere. The calculated effective radiating temperature is lower than the real mean global temperature on these planets where there is a significant atmosphere around them. This phenomenon so called greenhouse effect based on the strong infrared absorption of some gases like H₂O, CO₂ and others. The mentioned greenhouse effect is very strong on the Venus and also significant on the Earth and Mars. The very high  temperature on the Venus is based on its runaway greenhouse effect and the weaker martian greenhouse effect can be derived from volcanism had been finished a long time ago.

Kulcsszavak: üvegházhatás, kőzetbolygók, planetáris energia-egyenleg, egyensúlyi hőmérséklet ~ greenhouse effect, Earth-like planets, planetary energy balance, effective radiating temperature