Absztrakt

A trianoni békeszerződést követően az 1920-as évek végére alakult ki a két világháború közötti katonai stratégia. A hadászati tervek egy szomszédos kisantant országgal szembeni – Csehszlovákia vagy Jugoszláviai – elleni megelőző támadásra koncentráltak. A katonai stratégiai megvalósíthatóságának feltétele számos kérdést vetett fel. Ezek közé tartoztak pl. a trianoni békeszerzős katonai határozványainak kijátszása, a haderő korszerűsítése, a gyors felvonulás feltételeinek biztosítása. A célok megvalósítása érdekében az adott keretek között mozgékonyabbá kellett tenni a haderőt. Ez a feltétel érintette a hadműveleti utánszállítás szervezeteit, elveit és módszereit is. A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy a katonai stratégia milyen változásokat eredményezett a hadműveleti területen történő anyagszállítások elveiben és módszereiben. Ennek tapasztalatai, akár jól hasznosíthatók napjainkban is.

Following the Trianon Treaty the military strategy for the period between the two world wars had been formed by the end of 1920. The operational plans were focusing on a pre-emptive strike against neighbouring Little Entente countries such as Czechoslovakia and Yugoslavia. The feasibility of this particular military strategy indicated many questions like how to evade the military restrictions of the Trianon Treaty, how to develop capabilities, or how to increase the mobility of the military services, and so on. To achieve their aims within the frameworks available, the increase of operability of the armed forces seemed to be essential. This condition affected the operational logistics forces, their means and procedures. The author of this article also analyses how the changes in military strategy resulted in amendments in the rules and procedures of the flow of materials in the operational area. We hope that the lessons learnt may also be useful nowadays as well.

Kulcsszavak: katonai stratégia, ellátási rendszer, mozgékonyság, utánszállítási rendszer ~ military strategy, support system, mobility